„A Malmok leképezik azt, amit Orfű jelent” – interjú Füziné Kajdy Zitával

„Az Orfűi Malmok tökéletesen illeszkednek abba az értékrendbe, életérzésbe, amit Orfű jelent: családias szemlélet, erős közösségi érték, kis léptékűség, igényesség” vallja Orfű polgármester asszonya, aki világéletében maga is „falusi” volt. Közel harminc éve orfűiként dolgozik a településen élő közösség összefogásáért. Füziné Kajdy Zitával az Orfűi Malommúzeum 50+1 éves jubileuma kapcsán beszélgettünk.

Az ember egy idő után minden rezgését megismeri a helynek, ahol él, szemtanújává válik annak, hogyan alakul a története. Hogyan került Orfűre?

Gyerekkorom óta kapcsolatom van Orfűvel, de mindig is kis faluban éltem, és nem kívánok ezen változtatni. Nagyapám bányában dolgozott, és pécsi lakosként jött „levegőért” Orfűre a hatvanas években, ahol vett egy kis telket. Édesapám tőle örökölte a házat, és a családunk gondozta a későbbiekben. Miután végeztem a keszthelyi egyetem agrármérnöki  szakán, férjemmel otthont kerestünk. Beugrottak a gyerekkori emlékek, az orfűi nyarak, és végül itt telepedtünk le a kilencvenes években.

Húsz éve van hivatalban, ez kivételes rálátást ad egy egész időszakra.

1991-ben kerültem a helyi önkormányzathoz adóügyi előadóként, de engem bíztak meg az idegenforgalmi feladatok ellátásával is. Akkor még nem állt Orfű a turizmus magaslatán. Ügyintézőként is, 2002 óta pedig polgármesterként személyiségemből fakadóan az emberi kapcsolatokra építek. Egy bizonyos méretű település életében meg tud valósulni egy olyan közösségi munka és összefogás, mely itt nálunk is sikerült. Orfű olyan léptékű hely lesz, amilyennek mi építjük fel. Ha jól csináljuk, paradicsom lehet, ha rosszul, akkor pokol. Én úgy érzem,

Orfű igazi kis paradicsommá alakul, ahol a helyi közösségszervezés jól működik. És ez kifelé is sugárzik.

Miben történt leginkább változás a település életében?

Orfű története nem szokványos. A szép természeti környezet megléte mellett a hatvanas években az akkori megyei vezetés Palkó Sándor tanácselnök javaslatára hozott egy döntést, hogy Orfűt Pécs rekreációs területévé tegyék. Ez a döntés egy-két évtized után kezdett beérni. A nyolcvanas években történt egy nagy demográfiai változás, amikor is sokan, és többnyire fiatalok költöztek a településre. Ez nagyban megváltoztatta az addigi közösségi viszonyokat, és magával hozta a közösségépítés feladatát. Olyan tereket próbáltunk kialakítani, ahol a helyiek találkozhatnak. A szülők Orfűre hozhatják bölcsödébe a gyermekük, és az iskola alsó tagozatáig maradhatnak. A legjobb szervező a szülői közösség, amire lehet alapozni. Emellett alakultak sorra civil szervezetek, jelenleg 23 helyi szervezetünk van, jó viszonyban az önkormányzattal és a vállalkozói szektorral. Orfűn minden mindennel összefonódik, kiváló a szektorok közötti együttműködés. Igyekszünk ebben mi is katalizátor szerepet vállalni, és az erőforrásainkat a legjobban kihasználni.

Hogyan válik ez kézzelfoghatóvá a település turisztikai vonzerejében?

Orfűn régóta jelen van az idegenforgalom, sajnos és természetes, hogy van, aki a kárait látja. A hatvanas évektől a turizmus a település életének része lett, ezzel együtt kell élnünk. Próbáljuk a jó oldalát tekinteni, a kellemes lakókörnyezetet, mely inspirálja az embert. A dombok, a szabadtéri vízfelületek kiváló helyek a kikapcsolódáshoz. Emellett nagyon sok épített örökségünk van, és ennek fontos része a malmok épületegyüttese. Nem mellékes, hogy a falut nagyon jóféle emberek lakják, akik képesek az összefogásra, amikor kell, és a munkájukban elkötelezettek. Mindenki tesz a saját portájáért. Ennek az életérzésnek, közösségi létnek erős kisugárzása van. De beszédes az is, hogy egy olyan fesztivál, mint a Fishing on Orfű, főként arról legyen híres az országban, hogy családias. Mi orfűiek ebben vagyunk jók, a hangulatteremtésben. Van egyfajta orfűi feeling, amit nehéz leírni, de egyből érzi az ember, ha ideérkezik.

Milyen szerepe van az Orfűi Malmoknak a falu életében?

A Malmok kicsiben leképezik azt, amit Orfű jelent. Ha valaminek igazán közösségi értéke van itt, az a malom, hiszen minden a közösség erejével valósult meg. A szó szoros és átvitt értelmében is olyan, mint egy család. A Malom és Orfű ugyanaz, kiemelt turisztikai látogatóhely, ugyanakkor fontos emberi és közösségi értéket képviselnek. Nem birtokolhatjuk, hanem meg is kell tudni osztani másokkal. Mindez nagy felelősséget ró ránk, elsősorban az Orfűi Malmok és az Orfűi Kézműves Egyesület dolgozóira, de persze az önkormányzatra, és talán minden orfűire. Annak a kötelezettségét, hogy amit képviselünk, legyen az a kenyérsütés vagy a kézművesség bármely ága, a következő generációk számára továbbadjuk, megőrizzük, élővé tegyük. A hagyományőrzés mellett a készségtanulás és -kibontakoztatás élménye is meghatározó, annak a tapasztalata, hogy saját kezünkkel, tudásunkkal elő tudunk állítani valamit. A hely inspiráló és alkalmas arra, hogy a bennünk meglévő készségrendszert ki tudjuk hozni magunkból. Az orfűi életérzés része a továbbadás felelősségteljes kényszere is.

A címlapképet Szentendrei Antal készítette.

Tavaly jubilált, idén 50+1 éves az Orfűi Malommúzeum. Ezt is ünnepeljük majd idén hagyományos, augusztus 20-i rendezvényünkön. A következő napokban archív újságcikkekkel, régi fényképekkel, interjúkkal, fontos pillanatok felelevenítésével emlékezünk az 1970-ben alapított múzeum elmúlt öt évtizedére.