„Mindenkinek van valami jó sztorija, hogyan talált ránk”

György Otília és Pécsi Anna oszlopos tagjai az Orfűi Malmok vendéglátó csapatának. Az idei lesz a harmadik nyár, hogy a visszatérő vendégeink, a mindig mosolygós barátnőkkel találkozhatnak a Malom Pince pultja mögött.

“Egyszer csak gondoltunk egyet, és leköltöztünk Orfűre a családi nyaralóba a nyári szünetre. Lepakoltunk, majd Otival elindultunk, hogy körbejárjuk a helyeket, hol lehet dolgozni” – emlékszik vissza Anna, milyen tervekkel vágtak neki három éve a nyárnak.

“Az első hely, ahova bekopogtunk, a malmok volt. Mikor mondtuk Krisztiánnak, hogy mi járatban vagyunk, rögtön azt mondta: nem is kell tovább menni!” – veszi át a szót Oti a barátnőjétől. Az alkalmi munka szinte napról napra vált elköteleződéssé számukra. Anna a tanítóképző mellett inkább a nyári hónapokban dolgozik, Oti legutóbb már ősszel, télen és tavasszal is végig vitte a pultot.

“Szezonon kívül nem az az óriási forgatag jellemző, mint a nyári hónapokban, de én nagyon szerettem a ritmusát. Főleg a visszajáró vendégek és a törzsvásárlók jönnek ilyenkor, én meg imádom hallgatni őket. Mindenkinek van valami jó sztorija, hogyan talált ránk”- meséli Oti, és mint megjegyzi, még ma is megdöbbenti, hogy milyen sokan járnak messzebbről is az Orfűi Malmok kenyéréért.

Abban Anna is megerősíti, hogy váltani néhány kedves szót a látogatóval a munkájuk egyik öröme. Meg az, hogy mindenről legyen véleményük: rendszeresen adnak visszajelzést a péksüteményekről a sütiműhelynek és a pajtapékségnek. Otin, Annán és a pultos csapaton keresztül jut el a vendégek véleménye is a malmok csapatához. “Végül is mi vagyunk azok, akik elsőként hallják a dicséretet, nem az, aki megsütötte, és feladatunk ezt tovább adni.”

Azért a személyes kedvencet is elárulják: “tavaly sokféle sós fazettánk volt, az például nagyon szerettük. Ugyan ma már nem az első dolgunk munkanapon, hogy együnk egy péksüteményt, de ettől még ugyanúgy rajongunk érte.”

A barátságos munkakörnyezet és a családias légkör mellett nagyon örültek neki, hogy a Malom Pince újranyitásával fizikailag is közel kerültek egymáshoz a kollégákkal. “Nekem az a kedvenc pillanatom a napomban, amikor a malmos csapatból valaki, vagy akár mindenki összeül a malomkő körül az udvaron, ha van egy perce megpihenni” – mondja Oti, majd hozzáteszi: “azért persze a Garat előtti kis térhez fűz nagyon sok szép, élet meghatározó  emlék, minket, de tény, hogy itt többet vagyunk együtt!”

A nyugodt barátságos munkakörnyezet, családias légkör mellett így nem is kivánhatnának mást: „ha a Garat felújítása befejeződik, bár lenne kicsit közelebb a műhelyekhez! Hálásak vagyunk mindenért amit itt kaptunk!”