Orfűn született újjá a másfél évszázados szélmalom

Kis túlzás talán, de minden malom útja Orfűre vezet! Nagy örömünkre a mi gyümölcsösünkben újította fel a szentendrei skanzenben látható, híres-neves dusnoki szélmalom szelestengelyét és a vitorlatartóit Kovács Gergő és Leskovár Gábor. 

A felülhajtós szélmalmot a szeleskerék felirata szerint 1888-ban építették a Bács-Kiskun megyei Dusnokon. A szélmalom 1950-ig működött. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1967-ben megvásárolta, majd 1968-ban bontották le. A malmot nem sokkal ezután  el is kezdték felépíteni a Skanzen területén, de műszaki problémák miatt végül visszabontották. Az épületelemeket és a malomszerkezet több évtizedig tárolták, végül 2000. augusztus 20-tól teljes pompájában látogatható lett a szélmalom Szentendrén.

Az újjáépítés után azonban eltelt bő 20 év, ami malomszerkezetek esetében már nagy idő. Az orfűi asztalos (malomépítő) csapatnak, Kovács Gergőnek és Leskovár Gábornak köszönhetően szelestengely és a vitorlatartók az idén ősszel megújultak. A nyolc darab vörösfenyő rönkből néhány hét alatt csoda született. A történet most Orfűn kezdődött, az Orfűi Malmok gyümölcsösében, ahol a szerkezet megszületett, majd továbbutazott Szentendrére. A mesterek lehetetlent nem ismerve, több hetes kemény munkával újra működésbe hozták a dusnoki szélmalom szélkerekét.

A vályogból falazott, téglával burkolt épület négy szintre tagolódik. A földszinten található a lisztespad, itt fogják fel a kövek közül lezúduló lisztet a lisztesládába. Az első emeleten van a két pár őrlőkövel ellátott kőpad. A harmadik szinten a malom fő áttétele található, a sebeskerék. A legfelső szint a nagydob padja a ferde helyzetű szelestengellyel és a szeleskerékkel. A négyszárnyú vitorlát vasrudak merevítik ki. A malomtetőt fazsindellyel fedték, a vitorlákat pedig három gerendából és talajon guruló  kocsikerékből álló szerkezettel lehetett a földön szélirányába fordítani.

Kovács Gergővel készült interjúnkat itt tudjátok elolvasni, a cikkből sok más érdekesség mellett az is kiderül, honnan szerzi be a hatalmas fákat egy malomépítő, és hogyan kerülnek végül helyükre a kifaragott malomrészek.