Az pásztorjátékokrúl

A pásztorjáték vagy betlehemezés az egyik legnépszerűbb paraszti misztériumjáték volt, ma már nagyon kevés helyen gyakorolják ezt a kedves népszokást.

Az első írásos emlékek a 17. századból maradtak fent, de igazán a 19. századra terjedt el a „kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka” – olvasható a Néprajzi Lexikonban. A betlehemezésre összeállt csapat tagjai egy kicsi betlehemet hordoznak magukkal, és élő szereplőkkel, máshol bábokkal adják elő a pásztorjátékot.

Legismertebb motívumai József és Mária szálláskeresése, az elutasítás, amikor a gazdag ember az istállóba küldi a párt. Kötelező jelenet a Jézus köszöntésére érkező betlehemi pásztorok, akiket angyal ébresztgetett a mezőn. A jelenetek előadása közben a résztvevők táncolnak, furulyáznak, énekelnek, a betlehemezést mindig adománykérés zárja. A betlehemezés főszereplői a pásztorok. Van beköszönő-pásztor, bojtár, és a süket öreg pásztor, akinek tréfás félreértései a humor bő forrása. A pásztorok félreértik az angyal latin szavát, tudatlanok, de jószívűek, és csekély javaikból szívesen adakoznak, emellett táncolnak, furulyáznak, énekelnek.  A betlehemezést adománykérő formulák és köszöntés zárják. Érdekesség, hogy az erdélyi játékokat néha felnőtt férfiak adják elő, a pásztorok álarcot is viselhetnek: ezek a legarchaikusabb változatok.

Gyere el az idei Pásztorjátékra az Orfűi Malmokhoz!