Volt egyszer egy Orfűi Skanzen I.

Kevésbé ismert, hogy a hatvanas évek végén nagyszabású tervek születtek a szentendrei és majd féltucat vidéki skanzen mintájára szabadtéri múzeum létesítésére Orfűn. A vízimalom köré tervezett múzeumfalu grandiózus méreteit jól érzékelteti, hogy mintegy 130 épület felhúzását tervezték. Az Orfűi Skanzen történetét Neichl Noémi néprajzos muzeológus írta meg nekünk.

Az idén 50+1 éves születésnapját ünneplő Orfűi Malommúzeum bejegyzéseit olvasva jött az ötlet, hogy a pécsi Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának muzeológusaként bemutassam a ’60-as években Orfűre megálmodott Baranyai Szabadtéri Néprajzi Múzeum történetét. A koncepció kidolgozásában többek között a JPM akkori néprajzos és régész muzeológusai is bekapcsolódtak.

Az Orfűi Skanzen egyik központi épülete az Orfűi Malmok vízimalma és a mai Kézműves Ház épülete lett volna.

Hogyan is kezdődött minden?

A szabadtéri múzeumok története a 19. század végén indult Európában. Az 1891-es alapítású Stockholmi Skanzen példamutatása nyomán számos szabadtéri múzeum létesül Skandináviában és Európa más tájain a 19-20. század fordulója környékén. Magyarországon egy szabadtéri néprajzi gyűjtemény létrehozásának igénye a honfoglalás 1000. évfordulójára szervezett országos kiállítás kapcsán vetődött fel elsőként: Jankó János Néprajzi Faluja az Ezredéves Kiállításon a kor első és egyedülálló ilyen jellegű bemutatási módja volt a népi építészetnek Magyarországon.

A Néprajzi Falu sikerén felbuzdulva a 20. század első felében számos terv és koncepció fogalmazódott meg egy központi és több regionális szabadtéri múzeum létrehozására, ezeket akkor az anyagi nehézségek és a 20. század első felének történelmi eseményei megakadályozták.

Az 1950-es években felgyorsult hagyományos paraszti építészet átalakulása, a parasztházak és hozzá tartozó gazdasági épületek korszerűsítése vagy elbontása egyre inkább előre vetítette ezen népi emlékek szabadtéri néprajzi gyűjteményekben való áttelepítésévével való megmentését. 1958-ban a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Bizottsága fogalmazta meg az ilyen célt szolgáló múzeum létesítésének szükségességét.

Nem sokkal később minisztériumi megbízást kapott a budapesti Néprajzi Múzeum egy központi szabadtéri néprajzi múzeum megszervezésére Szentendrén. Ezzel párhuzamosan pedig vidéken is elindul a regionális szabadtéri néprajzi múzeumok kialakítása (Zalaegerszeg, Szombathely, Nyíregyháza-Sóstó, Ópusztaszer, Szenna). 

Tehát regionális gyűjtemények létrehozásának folyamatába illeszkedett volna bele a Baranyai Szabadtéri Néprajzi Múzeum is, melyet az egykori orfűi vízimalom és a hozzátartozó épületegyüttes közvetlen környezetében építettek volna fel.

Az „Orfűi Skanzen” története 1967-ben vette kezdetét… 

Akinek felkeltettem a kíváncsiságát, ő történet folytatását egy következő bejegyzésben olvashatja majd, amiben megtudhatjátok majd, hogy hol és miként helyezkedett volna el a mintegy 130 épületet bemutató hatalmas volumenű beruházás.

Forrás: Magyar Néprajz IV. Életmód, Népi építészeti emlékek védelme, Szabadtéri Néprajzi Múzeumok

Fotó: Az Orfű községben kialakítandó szabadtéri néprajzi múzeum tanulmánytervéhez készült borító logója, JPM Néprajzi Osztály Adattára, 993-83. tétele

Neichl Noémi írása

Tavaly jubilált, idén 50+1 éves az Orfűi Malommúzeum. Ezt is ünnepeljük majd idén hagyományos, augusztus 20-i rendezvényünkön. A következő napokban archív újságcikkekkel, régi fényképekkel, interjúkkal, fontos pillanatok felelevenítésével emlékezünk az 1970-ben alapított múzeum elmúlt öt évtizedére.