Volt egyszer egy Orfűi Skanzen II.

Kevésbé ismert, hogy a hatvanas évek végén nagyszabású tervek születtek a szentendrei és majd féltucat vidéki skanzen mintájára szabadtéri múzeum létesítésére Orfűn. A vízimalom köré tervezett múzeumfalu grandiózus méreteit jól érzékelteti, hogy mintegy 130 épület felhúzását tervezték. Az Orfűi Skanzen történetét Neichl Noémi néprajzos muzeológus írta meg nekünk. A sorozat második része következik.

Az idén 50+1 éves születésnapját ünneplő Orfűi Malmok bejegyzéseit olvasva jött az ötlet, hogy a pécsi Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának muzeológusaként bemutassam a ’60-as években Orfűre megálmodott Baranyai Szabadtéri Néprajzi Múzeum történetét. A koncepció kidolgozásában többek között a JPM akkori néprajzos és régész muzeológusai is bekapcsolódtak. 

Az Orfűi Skanzen egyik központi épülete az Orfűi Malmok vízimalma és a mai Kézműves Ház épülete lett volna.

Tervkonzultációk, előkészítő bizottságok, tudományos tervek hol vagytok már?

„Eljöhet a nap, / amikor minden aranyunk / sem lesz elegendő, / hogy a múlt időjének képét / visszavarázsolja…”

Így fogalmazta meg Szigetvári János, a Pécsi Tervező Vállalat építészmérnöke gondolatait az Orfűi Skanzen tanulmányának bevezetőjében. Szigetvári János a Baranyai Szabadtéri Néprajzi Múzeum terveinek megbízása kapcsán több külföldi skanzenbe is elutazott, hogy tanulmányozza azokat. Az 1967-es stockholmi látogatásakor a Nordiska Musset svéd feliratát választotta az orfűi Szabadtéri Néprajzi Múzeum koncepciójának alapgondolatául.

Szigetvári János e tanulmánnyal együtt adta át az Orfűi Skanzen logójával illusztrált fekete mappát, melyben az 1967-es év folyamán elkészült szakvélemények, felmérések, talajfeltárások és a tervező vállalat által elkészített elvi rendezési tervek voltak megtalálhatóak.

1967. december 18-án a Pécsi Tervező Vállalat hivatalos tervkonzultációján résztvevők már ezekkel a dokumentumokkal ismerkedhettek meg. A megbeszélésen Füzes Endre a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának csoportvezetője, Mándoki László, a JPM Néprajzi Osztályának muzeológusa, Balassa M. Iván a budapesti Néprajzi Múzeum igazgatója, a Baranya megyei Tanács részéről Lippenszky István és Ormai József, az Abaligeti Községi Tanácstól Somogyvári elvtárs és a Pécsi Tervező Vállalat részéről Keresztfalvi Artur, Szigetvári János, Erdélyi Gábor vettek részt.

A tervkonzultáció egyik fontos konszenzusa, hogy a tervező vállalat mellé be kell venni a múzeumot is mint szakmai szervezőt. 1968. márciusára Füzes Endre, a JPM Néprajzi Osztályának egykori néprajzosa, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum egyik alapítótagja és főigazgatója elkészítette Az Orfűi Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Baranyai falumúzeum) tudományos tervének vázlatát. Füzes Endre írásából megtudhatjuk, hogy 14 táji egységet álmodott meg az Orfűi Falumúzeumba, melyek egy-egy baranyai portát mutattak volna be lakóházakkal és gazdasági épületekkel. A táji egységek mellett 17 különböző tematikus egység jelent volna meg, mint például olajmalom, patakmalom, halásztanya, pincék, csárda, temető, kálvária, cigány telep (román teknővájó kunyhók sárkemencével), hidak, haranglábak, útszéli keresztek, kilométerkövek, iskolaépület, kocsma és szatócsbolt.

Füzes Endre elkészült tudományos tervének előterjesztése után 1968. április 12-én a Baranya megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályának népművelődésügyi csoportvezetője, Antal Gyula elvtárs felkérte Dankó Imre megyei múzeumigazgatót a Baranyai Szabadtéri Néprajzi Múzeum Előkészítő Bizottságának megalakítására. A bizottság javasolt tagjai: Andrásfalvy Bertalan (MTA Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa), Cseh István (Országos Műemléki Felügyelőség), Dankó Imre (JPM megyei múzeumigazgató), Füzes Endre (MM főelőadó, az országos skanzenbizottság tagja), Kodolányi János (a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese, megyénk területi referense), Mándoki László (JPM Néprajzi Osztályának vezetője), Sarosácz György (Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója, Mohács), Szigetvári János (Baranyai megyei Tanácsi Tervező Iroda munkatársa), Takács Gyula (Baranya megyei Tanács VB elnökhelyettese).

A bizottság feladatául tűzték ki Baranya Szabadtéri Néprajzi Múzeumának elvi és gyakorlati előkészítését, státuszának, szervezeti rendjének és illeszkedésének meghatározását, az előfeltételek biztosításának kieszközlésével (ideértve a JPM Néprajzi Osztályára mielőbb beállítandó, e munkára „függetlenített” szakmuzeológus helyének biztosítása is).

Tavaly jubilált, idén 50+1 éves az Orfűi Malommúzeum. Ezt is ünnepeljük majd idén hagyományos, augusztus 20-i rendezvényünkön. A következő napokban archív újságcikkekkel, régi fényképekkel, interjúkkal, fontos pillanatok felelevenítésével emlékezünk az 1970-ben alapított múzeum elmúlt öt évtizedére.